Folytatódjék hát a mese, a kaland, a kirándulás...
A JEKA munkatársai minden nap felkerestek bennünket, feltöltötték az élelmiszer készletet, tanácsot és segítséget adtak a kirándulásokhoz. Azt még nem is említettem, hogy a napi háromszori étkezéshez szükséges élelmiszerek alapanyagából étlap alapján saját magunk készítjük el a menüt. A konyhában összegyűlt "ügyeletesek" a napi élmények, vidám történetek felelevenítése mellet gyorsan elkészülnek a főzéssel. Ez is sokat jelent abban, hogy a csoportból igazi összetartó csapat kovácsolódik. Azt sem említettem még, hogy mindenki kap egy csinos kis kitűzőt az utazás megkezdésekor.
 |
A kitűző |
No de folytassam tovább a mesémet...
Az Írországban ránk váró fogadtatást legjobban egy ősi ír közmondással lehet érzékeltetni: "Az ismeretlen olyan barát, akivel még nem találkoztál."
Először az Iveragh-félszigetet jártuk körbe, a híres
Kerry Ringen. Írországban az ember legszívesebben egész nap énekelne.A tengerbe meredeken belefutó hegyek, a hosszan elnyúló homokos partok, a zöld megszámlálhatatlan árnyalatának kontrasztja az égbolt folyamatosan változó színével lélegzetelállító szépségű.
A csipkézett hegygerincek tetején futó keskeny és meredek útról fenséges panoráma tárult elénk: szélfútta utak, kis, kőfalakkal tagolt mezők, békésen legelésző juhokkal, látványuk rabul ejtő.
 |
Kattognak a fényképezőgépek |
Dél körül érkeztünk a
Muckross House-hoz, a Viktória-korabeli kúriát Erzsébet kori stílusban építették 1843-ban. Megcsodáltuk elegáns szobáit, ahol herendi porcelánokat is láttunk az egyik tárlóban. Sétáltunk csodálatos szépségű parkjában.
 |
Muckross House, a 19. századi majorság a tó partján áll |
Killorglin városában az ősi múlt elevenedik fel minden év augusztusában, és mi pont ebbe csöppentünk bele. A koboldok ünnepén háromnapos Puck Fair nevű vásárt rendeznek, melynek fővédnöke egy megkoronázott kecske. A városka utcáin színes vásári forgatag, utcai árusokkal, zenészekkel, tánccal felejthetetlen élmény volt számunkra.
Staigne Fortnál a korai kelta eredetű híres kör alakú erőd habarcs nélkül épített falai négy méter vastagságúak, belső kerülete harminc méter átmérőjű.
A vad Dingle-félszigethez történelem előtti látnivalóin kívül (a
Gallarus- kápolna felfordított hajóhoz hasonlító, habarcs nélkül készített kőépülete, az állókövek, a "méhkas" kunyhók, a kelta keresztek) első és egyetlen strandolási élményünk is kapcsolódik. Végre egy nyugalmas, homokos tengerparti sáv, ragyogó napsütés! Apály van. A dagály által hátrahagyott kagylókat, medúzákat nézegetve észre sem vettük a közelgő záport. Bőrig ázva szaladtunk az autóbuszhoz, ezek után már senkinek sem volt kedve a strandoláshoz.
Írországban az eső amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik, pár perc múlva ragyogóan süt a nap, szikrázik a levegő. Az esernyő szinte a kezünkhöz nőtt, észre sem vettük, hogy nálunk van.
 |
Dunboy kastély |
Sorolhatnám még a kirándulások emlékeit, látnivalóit, a
Dunboy kastély romjait,szívhez szóló legendájával, a
Bantry Hause főúri palota fényűző termeit, csodálatos kertjével.
A
Mizen Head ma már múzeumként működő sziklákat átívelő hídon megközelíthető világító tornyát, a
Garinish-sziget buja olasz kertjét, az öböl szikláin napozó játékos fókákat.
Cobh kikötővároska volt írországi utazás utólsó állomása. A város lett végső nyugvóhelye az 1915-ös Lusitania-szerencsétlenség számos áldozatának.
Ezt az országot a szívével ismerheti meg igazán az ember.
Búcsúzunk a "Smaragdzöld szigettől", újabb kompolás a Szent-György-csatornán, és már Wallesben vagyunk. Ősi várak és kastélyok között elhaladunk az Arany János által megénekelt Milford-öböl mellett.
Útban hazafelé újra megállunk Londonban, hogy megnézzük a British Múzeum és a Naqtional Gallery műkincseit, a Westminster Apátságot, ahol Anglia királyait és királynőit koronázzák 1066 óta.
Újabb kompátkelés a La Manche-csatornán, majd irány Brugge, a "flamand főváros"! Sétánk során felfedezzük a múzeumváros kincseit. Brüsszel, Luxemburg és lassan haza is érkezünk.
Szép volt, igaz volt, a mesének vége volt...
Következő alkalommal északra vesszük az irányt, Norvégia felé, tartsatok velem ... :)