Mint a mesében "az Óperenciás - tengeren is túl..." Lechtal hegyei között van egy kis falu, Stanzach. Már többször is jártunk itt, de nyár végén, augusztusban most megyünk első alkalommal.
De kezdjük az elején... Hajnali 4 órakor izgatott emberek toporogtak a gyülekező helyen, korán keltek, hogy minél több időt tölthessenek útközben is város nézéssel. Délután már Tirol fővárosában, Innsbruckban róttuk az utcákat. Mennyi felfedezésre váró nevezetesség, a Goldenes Dachl, a Hofkirche, az óváros.
A lemenő nap sugarainál még gyönyörködhettünk az elénk táruló panorámában Mieminger csodás fennsíkján. A Lech folyó völgye a tiroli táj gyöngyszeme. Az itt élők szerint a folyó olyan mint egy zabolátlan kölyökcsikó. Nehéz meghatározni, merre is veszi az irányt, fut minden felé, kettéhasítva a föléje hajló magas csúcsokkal őrködő hegyeket. Hatalmas mennyiségű üledéket hoz magával, ezt nevezik Lechnek, azaz salaknak. Az évezredek során a "Salakvölgyben" élők szorgalmas munkával, csodálatosan zöldellő réteket, legelőket alakítottak ki.
Este a vacsora utáni JEKÁs eligazításnál örömmel hallottuk, hogy másnap augusztus 15-én vasárnap tiroli ünnep lesz a faluban, és a környező településeken, így nem csak a természeti szépségekben gyönyörködhetünk, megismerhetjük az itt élő emberek szokásait. Reggel lógott az eső lába, de ez nem zavarta a csapatot, délelőtt szálláshelyünkön Stanzachban csatlakoztunk a falubeliek ünnepéhez. A Namlos folyócska partján felállított sátrakban sürgött - forgott a sok szorgos ember. Az otthon elkészített süteményeket, salátákat, sülteket hordták, és rendezték el az asztalokon, amelyekből később vásárolni lehetett. Zeneszó hallatszik, és már fel is tűnt a falu fúvós zenekara, előttük népviseletbe öltözött lányok tüzes itallal kínálták a közönséget. Az eső sem zavarta a vidám társaság jó kedvét.
Délután Holzgauban folytattuk a "mulatozást", itt kirakodó vásár is volt. A hangos forgatag után jól esett a séta a Simmsi vízesésekhez.
Jó kis programunk volt ugye, de néhányan még így sem fáradtak el, a szomszéd faluba sétáltak át táncolni.
A következő napokban még számos érdekes kaland várt ránk. Jártunk már ismert helyeken, Reutte, Füssen, a mesebeli kastély Neuschwanstein, és Linderhof, felvonóval a Jöchlspitzére.
Végre sikerült megnézni az "Alpesi virágoskertet"! Höfen településről indul a kabinos felvonó 1735 méter magasságig, és itt kezdődik a virágoskert, telis - tele lenyűgöző látványt nyújtó alpesi virágokkal, közben csodálatos panorámában gyönyörködhetünk.
Az egyik új "felfedezésünk" Gramais, Ausztria legkisebb települése. A Lechtaler Alpen szivében, 1321 méter magasságban fekszik, lakosainak száma 54 fő. Délen a 2600 - 2800 méteres csúcsokon szikrázik a hó, számos túra útvonal indul a tengerszemekhez. Délelőtt túráztunk a varázslatosan szép vidéken.
Délután még egy újdonság várt ránk Elbigenalpban, bementünk Ausztria egyetlen faszobrász - iskolájába, láthattuk a szobrok születését. Van ám ebben a faluban látnivaló bőven, a Falger Múzeum, itt található a völgy legöregebb temploma, a St. Nicolauskirche a XII. századból és a fedett St. Nicolaus fahíd.
Egész héten egymást követte a túra a kirándulás, esténként közösen készítettük a vacsorát, ez mindig egy vidám programnak számított. A jóízűen elfogyasztott vacsora után a napot egy kellemes esti séta, érdekes vetélkedő és kártyaparti zárta.
Mint minden jónak, ennek a kirándulásnak is elérkezett az utolsó napja, csomagolás, takarítás és már indul is az autóbusz haza felé. Nem hagyhatjuk ki hagyományos sétánkat Salzburgban, ahol mindig van valami érdekesség, látnivaló. Erre jártunk mi, túl az Óperencián. Még sok felfedezésre váró hely hívogat, viszont látásra Tirol!
Egy kis szünet után remélem újra találkozunk... : )
Délután még egy újdonság várt ránk Elbigenalpban, bementünk Ausztria egyetlen faszobrász - iskolájába, láthattuk a szobrok születését. Van ám ebben a faluban látnivaló bőven, a Falger Múzeum, itt található a völgy legöregebb temploma, a St. Nicolauskirche a XII. századból és a fedett St. Nicolaus fahíd.
Egész héten egymást követte a túra a kirándulás, esténként közösen készítettük a vacsorát, ez mindig egy vidám programnak számított. A jóízűen elfogyasztott vacsora után a napot egy kellemes esti séta, érdekes vetélkedő és kártyaparti zárta.
Mint minden jónak, ennek a kirándulásnak is elérkezett az utolsó napja, csomagolás, takarítás és már indul is az autóbusz haza felé. Nem hagyhatjuk ki hagyományos sétánkat Salzburgban, ahol mindig van valami érdekesség, látnivaló. Erre jártunk mi, túl az Óperencián. Még sok felfedezésre váró hely hívogat, viszont látásra Tirol!
Egy kis szünet után remélem újra találkozunk... : )
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés